Minden személy, aki a polgármesternek szeretné jelöltetni magát, kell hogy rendelkezzen saját választási programmal, amelyet időben meg kell jelentesen a választások előtt. Ezt megfelelő módon kell bemutatnia a jövendőbeli választóknak a választási kampány keretén belül.
Mindenki, aki jelölteti magát a polgármesteri székbe, tudnia kell, hogyha megválasztják, akkor Ő a lesz a város vezetője, ezáltal egy vállalkozásnak lesz az ügyvezető igazgatója. Ez azt jelenti, hogy 9.000 lakos gondjait, problémáit, és ezek megoldását vállalja magára. A mai polgármestereknek már semmi közük a valamikori Városi Nemzeti Bizottság Elnöki posztjához, aki helyett valamikor a járás minden problémát megoldott, és az elnök úr szinte semmit sem csinált, de nem is felelt semmiért.
A mai polgármester kell, hogy rendelkezzen megfelelő tudással, legyen iskolázott, kell, hogy legyenek kapcsolatai a magasabb területi szervezetekkel, minisztériumokkal. Kell, hogy képességekkel rendelkezzen, melyek segítségével képes támogatásokat kieszközölni, valamint az európai uniós alapból pénzt meríteni a város és a régió számára.
A polgármester intézkedéseit a Szlovák Nemzeti Tanács 24 §, 369/1990 -es számú törvénye szabályozza, mely az önkormányzatokra és a polgármester személyére vonatkozik. Ez mellett irányítja még azon etikai kódex, mely szintén az önkormányzatokra és a polgármester személyére vonatkozik
Ahogy a polgármester jelölteknek, ugyanúgy a képviselő jelölteknek is szükséges, hogy a választások előtt választási programmal rendelkezzenek. Ugyancsak saját programjuk kell, hogy legyen azon csoportoknak is, melyek bizonyos politikai pártok támogatásával együttesen indulnak a választásokon. Az ilyen csoportoknak közös programja kell hogy legyen, ami maximálisan kell, hogy figyelembe vegye a választópolgárok, vállalkozások, stb. igényeit.
A szavazóknak érezniük kell, hogy ez a csoport a választáson olyan programmal indul, amely képviseli a lakosság érdekeiket és a program megvalósulása előnyöket hoz majd számukra.
Ezen választási csoport tagjai a választásokon végül azt a polgármester jelöltet fogják támogatni, akinek a választási programja a legjobban megfelel az ő programjuknak.
Ellenkező esetben, választásokat követő időszakban a város élete lebénulhat, mert a polgármester a képviselő testület támogatása hiányában csak egy bábfigura a sakktáblán, ahol embereket esküdtet, szerződéseket ír alá a különböző díjszabásokról mint például a szemétdíj stb.
A városi képviselői testület jelöltjének személyét és személyiségét minden esetben az önkormányzatokra vonatkozó Szlovák Nemzeti Tanács 369/1990 -es számú törvénye szabályozza.
A képviselőjelölt személyisége (funkciója) és a törvény között fennmaradó rést szintén az erkölcsi kódex szabályozza.
A képviselőjelöltnek értenie kell a választópolgárokat, a városban zajló életet és tudnia kell, hogy hol az igazság.
A választás egy rendszeresen visszatérő folyamat, melynek keretén belül a demokratikus országokban közhivatali pozíciókat töltenek be a megválasztottak. A választópolgárok a választásokon választják ki azokat a politikai képviselőket, akik majd képviselik őket a következő választásig.
Választás néha a politikai élet nélkül is történik - pl. a katolikus egyház bíborosok megválasztásakor, vagy a mindennapi életben, pl. amikor egy sportcsapat kiválasztja a kapitányt, vagy a klub tagjait (civil szervezetek, non-profit szervezetek ...) elnökét (elnök, vezető ...).
Az önkormányzat az egy vezetési forma, ami valami egységre vonatkozik. Ugyanakkor az adott dologban bizonyos saját érdekű ügyekben a vezetőség autonóm módon önmaga dönt. Az önkormányzat annak ellentétje, amikor más külső szervezet dönt (a döntéshozó bizonyos kérdésekben). Az önkormányzat előnye, hogy sokkal közelebbi kapcsolatban van az irányítandó területtel, mint egy külső, vagy központi irányítású más szervezet. Pontosan ezért hatékonyabban és olcsóbban kellene biztosítania a kormányzandó terület működését.
A polgármesteri poszt Szlovákiában 1945-től Pozsonyban, 1983-tól Kassán, és csak 1990-től minden egyes községben a legmagasabb vezető.
Azon kívül, hogy a polgármester a város első embere, még a feladatköréhez tartozik, hogy őrzi a város pecsétjét, a város zászlaját, valamint használja a város jelképeit. A polgármester helyzete adott a Szlovák Nemzeti Tanács által kiadott 369/1990 -es számú törvénykönyv önkormányzatokra vonatkozó 24§ -a szerint.
Az 1945 és 1990 közötti időszakban a legmagasabb városi vezetőt a "városi nemzeti bizottság elnökének" hívták.
A képviselő a város lakosságát képviseli a képviseleti demokráciák meghatározásakor a reprezentatív szervezetekben. Ezen reprezentatív szervezetek különböző szinteken alakulnak ki. Szlovákiában ezeknek a szervezeteknek három szintje van:
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa
- a nemzeti szintű, megyék képviseletei számára
- az önkormányzattal rendelkező régió, önkormányzati, városi és helyi szintű
- a falu, város, vagy a pozsonyi és a Kassai kerület szintjén.
A képviselőket a választpolgárok választják. A szervezetekben általában szavazással döntenek.
Állampolgár az állam vagy az önkormányzat tagja. A polgárság jogi és politikai jellegét az ország alkotmánya és a törvények határozzák meg. Az orszában élhetnek olyan polgárok is, aki "nem állampolgárok". Ezek lehetnek más ország polgárai, rabszolgák, menekültek állampolgárság nélkül, hontalanok. Az állampolgárok az egyének felszabadítása után a 18.században kapták meg az alapvető emberi jogaikat, a szabadságuk elismerése után. Ezen emberi emancipáció során a 19. században befejeződött az elkülönítés és mindenkit a civil társadalom tagjaként ismertek el. Az ember lett az állam alapja, amely felismerte az ember alapvető jogait és szabadságát. Tágabb összefüggésben a polgárok aktívan részt vesznek a társadalomban a társadalmi életben (legyen az akár egy önkormányzat vagy az állam maga).
- az az egyén, aki részt vesz a választáson
- az az egyén, aki leadja a szavazatát
- az az egyén, akinek joga van szavazni
